
A delfin a legismertebb s a legkedveltebb tengeri llatok kz tartozik. Kzismert tulajdonsga az emberhez fzd bartsgos viszonya, ami fordtva nem mindig mondhat el. A halszok nem szeretik a delfineket, s ha fennakadnak a hljukban, knyrtelenl lemszroljk ket. :(
A delfinek a legintelligensebb llatok kz tartoznak. Nmely szempontbl a csimpnzokat is tlszrnyaljk, pedig hossz vekig ket tartottk a legokosabb llatoknak. A delfinek szellemi kpessgei valban kivtelesek, s ezt azok az emberek tudjk a legjobban bizonytani, akik nap mint nap kapcsolatban vannak velk.

A palackorr delfin
( Tursiops truncatus)

A palackorr delfin 2,5-4 mter hosszsgra n meg. Szinte a Vilg sszes tengerben s cenjban megtallhat. Fleg halakra, fejlbakra s nagyobb rkokra vadszik. 200 mternl is mlyebbre kpes merlni. A palackorr delfinek kisebb 3-15 egyedbl ll csoportokban lnek. A nstny 12 hnapig vemhes. A kis delfin krlbell 1 mter hossz. Eleinte el sem mozdul anyja melll. Biztonsgra a csapat tovbbi 1-2 nstnye is vigyz. A szoptats-csakgy, mint a delfin egsz lete- a vz alatt trtnik. Az utd 2 teljes vig tpllkozik anyatejjel amellett, hogy mr 1,5 ves korban haldarabokat is kap.
A palackorr delfin volt az els olyan delfin, amelyet fogsgban szaportottak. A delfinek tartsa nagyon nehz, gy csak nhny llatkert vlalkozik r.
A delfinek is terpia llatok csakgy mint a lovak vagy a kutyk. Sok embernek segtettek mr. Gygyt delfineknek is nevezik ket. |